Nagybörzsönyi Ingatlan tulajdonosok általános kötelezettségei

A vízbázis védőidomának, védőövezeteinek kijelölésével érintett ingatlanok tulajdonosainak kötelezettségei:

1. 1. A védőterület kijelölésével érintett ingatlant a tulajdonos vagy az egyéb jogcímen használó úgy köteles használni, hogy a védett vízbázist, valamint a kitermelt vizet ne veszélyeztesse és a használat következtében azt szennyeződés ne érje.
2. A védőterület kijelölésével érintett ingatlan tulajdonosa vagy egyéb jogcímen használója a vízügyi hatóságnak a védőövezet kijelöléséről és fenntartásáról rendelkező határozata alapján köteles tűrni, hogy Üzemeltető képviselői vagy a hatósági ellenőrzésre jogosult személyek az ingatlanra belépjenek és azt a szakfeladataik ellátásához szükséges mértékben használják, de ez az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zárhatja ki, és aránytalan mértékben nem akadályozhatja.
3. A védőterület kijelölésével érintett ingatlanok teljes területén a keletkező és tárolt kommunális szilárd hulladékot zárt rendszerben kell gyűjteni, és engedélyezett lerakóhelyre kell elszállíttatni.
4. A vízbázis védőterület egészére vonatkozóan a kockázatos anyagokkal kapcsolatban be kell tartani a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet rendelet előírásait. Ennek megfelelően fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a földtani közeg, illetve a felszín alatti víz ne szennyeződjön.
5. Ha a védőterület kialakításakor, vagy ellenőrzésekor megállapítható, hogy a már meglévő létesítmények, illetve folytatott tevékenységek nem felelnek meg a vonatkozó rendelkezéseknek, abban az esetben meg kell állapítani, hogy a vízbázis mennyiben károsodott, károsodás esetén a károsodást, illetve annak kiváltó okát meg kell szüntetni, az esetleges későbbi károsodás elkerülése érdekében ellenőrző rendszert kell kialakítani.
6. Az előző pontban meghatározott esetekben a létesítmény tulajdonosa, vagy egyéb jogcímen használója, illetve a tevékenység végzője a létesítmény üzemeltetésének átalakításával, vagy megszüntetésével, illetve a tevékenység felhagyásával köteles a további károsítást megakadályozni.
7. A védőterületen belül új, a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 5. számú mellékletében foglaltak alapján megengedhető és a rendeletben tételesen nem szabályozott tevékenység esetén, ha az a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet valamint külön jogszabály előírásai alapján nem tartozik a környezeti hatásvizsgálat alá, akkor a vízügyi hatóság egyedi vizsgálat eredményeképpen e rendelet előírásai szerint esetileg szabja meg a tevékenység végzésének feltételeit, illetőleg a korlátozásokat. Az egyedi vizsgálathoz szükséges dokumentációt a 297/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet alapján a víz és a földtani közeg rész-szakterületen szakértői jogosultsággal rendelkező szakértők is elkészíthetik.
8. A védőterületen belül meglévő, a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 5. számú mellékletében foglaltak alapján megengedhető és a rendeletben tételesen nem szabályozott tevékenység esetén, ha az a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, valamint külön jogszabály előírásai alapján nem tartozik a környezetvédelmi felülvizsgálat alá, akkor a vízügyi hatóság egyedi vizsgálat eredményeképpen e rendelet előírásai szerint esetileg szabja meg a tevékenység végzésének feltételeit, illetőleg a korlátozásokat.
9. Mezőgazdasági és egyéb tevékenységek (pl.: növénytermesztés, állattartás) – a vízbázison felhasználható kemikáliákra és a szerves trágya felhasználásra is kiterjedő – korlátozások, illetve rendszeres ellenőrzések mellett folytathatók a felszíni és felszín alatti vizek további károsodásának megakadályozása érdekében.
10. Talajvédelmi előírások:
11. Környezetvédelmi hatásvizsgálat eredményétől függően végezhetők az alábbi tevékenységek:

• komposztáló telep létesítése
• önellátást meghaladó állattartás
• műtrágyázás
• hígtrágya és trágyalé hasznosítási célú szabályozott kijuttatása termőföldre
• szennyvízöntözés
• szerves- és műtrágyák raktározása és tárolása
• szennyvíziszap tárolása
• szennyvíziszap mezőgazdasági célú felhasználása
• Szervestrágyázás, szennyvíziszap-hasznosítás vagy szennyvízzel öntözés esetén – az abból származó – a területre kijuttatott nitrogén mennyisége nem haladhatja meg a 170 kg/ha értéket és a termesztett növények által felhasznált mennyiséget.