Dejtár - Patak Vízbázis környezeti állapot

A vízbázist alkotó termelőkutak Dejtár településen az Ipoly mentén helyezkednek el. A vízbázis utánpótlódási területét az Ipoly folyón kívül a Lókos és Derék patakok tagolják.

Vízföldtani szempontból a vízbázis a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv szerinti lehatárolás alapján az 1-8 Ipoly alegység, sp.1.12.2 Ipoly-völgy víztest része. A talajvizet termelő vízműkutak által igénybe vett fő vízadó összlet a 125 és 130 mBf magasságon települő ártéri teraszüledék, amely változatos kifejlődésű, uralkodóan kavicsos homokból épül fel.

A vízbázis és környezetének földtani, vízföldtani, morfológiai adottságokból következik a vízbázis sérülékenysége, azaz a szennyezésekre való fokozott érzékenysége. A környezeti állapotot veszélyeztető tényleges és potenciális szennyezőforrások közül az egyik legjelentősebb a nem teljes körű csatornázottság utóhatása (magas nitráttartalom). Potenciális szennyezőforrás lehet a területen folytatott szarvasmarhatartás, valamint a szántóföldi növénytermesztéshez felhasznált műtrágya.

Az utóbbi években a védőterületek egyes részeinek nemzeti parkká való kijelölésével, az ebből adódó korlátozásokból, szennyvízelvezetéssel és a mezőgazdasági termelés és az állattartás csökkenésével a potenciális szennyezőforrások aránya csökkent, azonban továbbra sem elhanyagolható.

A települések felől az ivóvízkutak felé áramló talajvíz minőségi állapotát monitoring rendszer üzemeltetésével rendszeresen ellenőrzi Társaságunk.