Gödöllői vízbázisok ingatlan tulajdonosainak kötelezettségei

A vízbázis védőidomának, védőövezeteinek kijelölésével érintett ingatlanok tulajdonosainak kötelezettségei:

1. A védőterület kijelöléséről szóló határozattal érintett ingatlant a tulajdonos vagy az egyéb jogcímen használó úgy köteles használni, hogy a védett vízbázist, valamint a kitermelt vizet ne veszélyeztesse és a használat következtében azt szennyeződés ne érje.
2. A védőterület kijelölésével érintett ingatlan tulajdonosa vagy egyéb jogcímen használója a vízügyi hatóságnak a védőterület kijelöléséről és fenntartásáról rendelkező határozata alapján köteles tűrni, hogy Üzemeltető képviselői vagy a hatósági ellenőrzésre jogosult személyek az ingatlanra belépjenek és azt a szakfeladataik ellátásához szükséges mértékben használják, de ez az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zárhatja ki, és aránytalan mértékben nem akadályozhatja.
3. A védőterület kijelölésével érintett ingatlan teljes területén a keletkező és tárolt kommunális szilárd hulladékot zárt rendszerben kell gyűjteni és engedélyezett lerakóhelyre kell szállíttatni.
4. A védőterületen belül új, a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 5. számú mellékletében foglaltak alapján megengedhető és arendeletben tételesen nem szabályozott tevékenység esetén, ha az a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet valamint külön jogszabály előírásai alapján nem tartozik akörnyezeti hatásvizsgálat alá, akkor a vízügyi hatóság egyedi vizsgálat eredményeképpen a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet előírásai szerint esetileg szabja meg a tevékenység végzésének feltételeit, illetőleg a korlátozásokat.
5. A védőterületen belül meglévő,a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 5. számú mellékletében foglaltak alapján megengedhető és a rendeletben tételesen nem szabályozott tevékenység esetén,ha az a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, valamint külön jogszabály előírásai alapján nem tartozik a környezetvédelmi felülvizsgálat alá. akkor a vízügyi hatóság egyedi vizsgálat eredményeképpen a 123/1997. (VII. 18.) Komi. rendelet előírásai szerint esetileg szabja meg a tevékenység végzésének feltételeit, illetőleg a korlátozásokat.
6. A vízbázis védőterület egészére vonatkozóan a kockázatos anyagokkal kapcsolatban be kell tartani a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet előírásait. Ennek megfelelően fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a földtani közeg, illetve a felszín alatti víz ne szennyeződjön.
7. Ha a védőterület kialakításakor, vagy ellenőrzésekor megállapítható, hogy a már meglévő létesítmények, illetve folytatott tevékenységek nem felelnek meg a vonatkozó rendelkezéseknek, abban az esetben meg kell állapítani, hogy a vízbázis mennyiben károsodott, károsodás esetén a károsodást, illetve annak kiváltó okát meg kell szüntetni, az esetleges későbbi károsodás elkerülése érdekében ellenőrző rendszert kell kialakítani.
8. Az előző pontban meghatározott esetekben a létesítmény tulajdonosa, vagy egyéb jogcímen használója, illetve a tevékenység végzője a létesítmény üzemeltetésének átalakításával, vagy megszüntetésével, illetve a tevékenység felhagyásával köteles a további károsítást megakadályozni.
9. Az utak téli síkosság mentesítése esetén csak sózás nélküli, környezetbarát anyag vagy technológia alkalmazható.
10. A külső védőidomban tilos:
    • folyékony üzemanyagot, vegyi anyagot tárolni, illetve ilyen anyagokat használó tevékenységeket végezni.
    • új parcellázás, új építési övezet, lakótele, üdülő-, illetve iparterület kijelölése, valamint új lakó- iroda-, kereskedelmi és mezőgazdasági rendeltetésű épület létesítése. A települési szabályozási tervben a külső védőövezetet érintően jelenleg beépítésre szánt terület nem bővíthető
    • gépkocsi parkoló létesítése tilos!
    • bányászat, illetve a fedő vagy vízadó réteget érintő egyéb tevékenység nem folytatása
11. A külső védőidomban
    • már meglévő létesítmények szennyvizét zárt, nyomáspróbával ellenőrzött szennyvízcsatornával kell elvezetni.
    • minden új építésű és már meglévő ingatlant, amelynek használata során kommunális szennyvíz keletkezik, rá kell kötni a csatornahálózatra.
    • kutató fúrás vagy új kút csak akkor létesíthető, ha a meglévő vízkitermelés zavarása nélkül (így például más vízadó réteg felhasználásával) további vízkivételt, a vízmű tönkrement kútjának pótlását vagy a vízkészlet mennyiségének, minőségének ellenőrzését szolgálja.
12. Hidrogeológiai védőövezeten
    • a növénytermesztés alkalmazott módja nem károsíthatja a felszín alatti vizet, ezért a hidrogeológiai védőövezet területén olyan növényvédő szereket és olyan mezőgazdasági technológiát kell alkalmazni, amely mellett a felszín alatti víz további károsodása, illetve a károsodás lehetősége megszűnik.
    • az önellátást szolgáló állattartás megengedett, de azt meghaladó mértékű állattartás csak a hidrogeológiai „B” védőövezet területén lehetséges. Az állattartásból származó hulladék kezelése és tárolása során úgy kell eljárni, hogy a talaj és a talajvíz ne szennyeződhessen, így például a trágyalét vízzáró tartályban vagy medencében kell gyűjteni, és ellenőrzött módon a hidrogeológiai védőövezeten kívül, vagy annak hidrogeológiai „B” zónájában lehet felhasználni.
    • már meglévő, bármely vizet károsító folyékony anyagot tároló helyen az üzemeltető a vízügyi hatóság által engedélyezett módon tervezett és üzemeltetett rendszer segítségével rendszeresen ellenőrizze, hogy nem kerül-e károsító anyag a felszín alatti vízbe.
    • közcsatorna hálózattal ellátott területeken kötelező az ingatlanok közcsatorna hálózatra történő rákötése. A közcsatorna hálózattal ellátott területeken a szennyvizek zárt gyűjtése és/vagy elszikkasztása nem engedélyezett.
    • a közcsatorna hálózattal nem rendelkező területeken a keletkező szennyvizeket zárt tárolókban kell gyűjteni és engedéllyel rendelkező szállítóval hatóságilag engedélyezett ártalmatlanító helyre kell szállítani.