Szentendre Pap-szigeti Vízbázis Ingatlan tulajdonosok általános kötelezettségei

A vízbázis védőidomának, védőövezeteinek kijelölésével érintett ingatlanok tulajdonosainak kötelezettségei:

1. A védőterület kijelölésével érintett ingatlant a tulajdonos vagy az egyéb jogcímen használó úgy köteles használni, hogy a védett vízbázist, valamint a kitermelt vizet ne veszélyeztesse és a használat következtében azt szennyeződés ne érje.
2. A védőterület kijelölésével érintett ingatlan tulajdonosa vagy egyéb jogcímen használója a vízügyi hatóságnak a védőövezet kijelöléséről és fenntartásáról rendelkező határozata alapján köteles tűrni, hogy Üzemeltető képviselői vagy a hatósági ellenőrzésre jogosult személyek az ingatlanra belépjenek és azt a szakfeladataik ellátásához szükséges mértékben használják, de ez az ingatlan rendeltetésszerű használatát nem zárhatja ki, és aránytalan mértékben nem akadályozhatja.
3. A védőterület kijelölésével érintett ingatlanok teljes területén a keletkező és tárolt kommunális szilárd hulladékot zárt rendszerben kell gyűjteni, és engedélyezett lerakóhelyre kell szállíttatni.
4. A védőterületen belül új, a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 5. számú mellékletében foglaltak alapján megengedhető és a rendeletben tételesen nem szabályozott tevékenység esetén, ha az a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, valamint külön jogszabály előírásai alapján nem tartozik a környezeti hatásvizsgálat alá, akkor a vízügyi hatóság egyedi vizsgálat eredményeképpen e rendelet előírásai szerint esetileg szabja meg a tevékenység végzésének feltételeit, illetőleg a korlátozásokat. Az egyedi vizsgálathoz szükséges dokumentációt a 297/2009. (XII. 21.) Korm. rendelet alapján a víz és a földtani közeg részszakterületen szakértői jogosultsággal rendelkező szakértők is elkészíthetik.
5. A védőterületen belül meglévő, a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 5. számú mellékletében foglaltak alapján megengedhető és a rendeletben tételesen nem szabályozott tevékenység esetén, ha az a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, valamint külön jogszabály előírásai alapján nem tartozik a környezetvédelmi felülvizsgálat alá, akkor a vízügyi hatóság egyedi vizsgálat eredményeképpen e rendelet előírásai szerint esetileg szabja meg a tevékenység végzésének feltételeit, illetőleg a korlátozásokat.
6. A vízbázis védőterület egészére vonatkozóan a kockázatos anyagokkal kapcsolatban be kell tartani a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet] előírásait. Ennek megfelelően fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a földtani közeg, illetve a felszín alatti víz ne szennyeződjön.
7. Ha a védőterület kialakításakor, vagy ellenőrzésekor megállapítható, hogy a már meglévő létesítmények, illetve folytatott tevékenységek nem felelnek meg a vonatkozó rendelkezéseknek, abban az esetben meg kell állapítani, hogy a vízbázis mennyiben károsodott, károsodás esetén a károsodást, illetve annak kiváltó okát meg kell szüntetni, az esetleges későbbi károsodás elkerülése érdekében ellenőrző rendszert kell kialakítani.
8. Az előző pontban meghatározott esetekben a létesítmény tulajdonosa, vagy egyéb jogcímen használója, illetve a tevékenység végzője a létesítmény üzemeltetésének átalakításával, vagy megszüntetésével, illetve a tevékenység felhagyásával köteles a további károsítást megakadályozni.
9. A védőövezetek által érintett beépített, vagy beépítésre szánt területeken épületek csatornázás nélkül nem építhetők. A csatornázott területeken kötelező a meglévő ingatlanok csatornahálózatra történő rákötése. A csatornahálózat állapotát rendszeresen felül kell vizsgálni, karbantartását el kell végezni.
10. Tisztítatlan és tisztított szennyvíz szikkasztása a védőövezetek területén tilos.
11. Mezőgazdasági és egyéb tevékenységek (pl.: növénytermesztés, állattartás, házi kiskertművelés) – a vízbázison felhasználható kemikáliákra és a szerves trágya felhasználásra is kiterjedő – korlátozások, illetve rendszeres ellenőrzések mellett folytathatók a felszíni és felszín alatti vizek további károsodásának megakadályozása érdekében.
12. Az utak téli síkosságmentesítése esetén csak sózás nélküli, környezetbarát anyag vagy technológia alkalmazható.
13. A védőterületek mindegyikén a csatornahálózatot, és a csapadékvíz-elvezető rendszert rendszeresen ellenőrizni kell. A külső védőterületen a létesítmények szennyvizét zárt, nyomáspróbával ellenőrzött szennyvízelvezető művel kell elvezetni.
14. A felszín alatti vizet károsító üzemanyagokat megfelelő (hatóság által engedélyezett) tartályokban, rendszeres ellenőrzés mellett lehet tárolni; a hatóság által engedélyezett szállító csővezetéket rendszeresen kell ellenőrizni, csőtörés esetére leállító automatikával ellátni.
15. A parti szűrésű vízkivételi művek mederoldali védelme szempontjából az alábbi korlátozásokat kell figyelembe venni: